Egy döntés fejezetei

"Dönteni talán a legnehezebb az életben. Akkor hoztál jó döntést, ha a szívedben béke van." / Tatiosz - Száz lépés az úton/

Jártál már úgy, hogy valamire szívből vágytál és minél közelebb kerültél hozzá, annál jobban erősödött benned a félelem? A kétely? A bizonytalanság? Hogy kell-e ez Neked? Hogy kész vagy-e rá? Hogy megérdemled-e, mitöbb. megteheted-e? Hogy ez a megfelelő idő a történésre?

Mikor megajándékozott az ÉLET és az URAM :) az indiai út lehetőségével, nem tudtam rögtön, kitörő, ujjongó lelkesedéssel kinyilvánítani örömöm. Sőt, mi több, először nem is tudtam meghozni a döntést. Sokaknak talán a lánykérés hozza el az ehhez hasonló szituációt. :) Ott álltam, földbegyökerező lábakkal és egyszerre ijesztett meg és varázsolt el a tény, hogy elkezdődött az utazásom. Még csak bent, a szívem beborító rétegek szoros falai között: a félelmek, kételyek, hiedelmek labirintusában. De megkezdődött.

Ahogy a Jackson folyamatábra is szemléltette, apró lépésekkel kellett haladnom a döntés meghozataláig. És ezen az úton számtalan inspiráció, lélekemelő segítség kísért el:

• Zoli felvázolta nekem azt a sztorit, mely az Ő egyik nagy álmáról szólt. Egész fiatalon elhatározta, hogy feljut egy repülőgép hordozó anyahajóra (remélem ez a szakszerű megnevezése, ha nem, úgy is szól :) ) Az útján csak előre nézett, nem törődött, nem figyelte az akadályokat. Lépdelt a célja felé, a fókuszt az út végén tartva. És aztán megtette! Felfoghatatlan és egyszerre csodálatos, amit véghezvitt hite erejéből. Tuti már régóta haverok Hanumánnal :)

• Aztán a kocsifeljárós rapid coach ülés, vagyis "állás", ahol Mónika röpke pár perc alatt pszichoanalízisbe vitt és lelkesített egyszerre. Ezúton is köszönet érte! 

• Majd ott volt az a bizonyos telefonbeszélgetés. Amikor csak állsz a könyvesbolt falai között és tetőtől talpig átjár egy mennyei bizsergés, ahogy a túravezető lágy, angyali hangján mesél az út isteni csodáiról. Amikor azt érzed, hogy Te már el is indultál oda, az ismeretlenbe, sőt, már talán ott is vagy kicsit. Mitöbb, lényed egy része mindig is ott volt/van már régóta.

És akkor nem feledkezhetek el a sztori Főhőséről, magamról sem. :) Aki ezúttal újra elhatározta, hogy élni, menni, látni, tanulni akar! Az összes akadályt elgördíteni maga elől, hogy hazataláljon Önmagához.És meghoztam a döntést! A szívemben béke, mitöbb végtelen lelkesedés és hála. Van min dolgozni még, de hittel folytatom a belső utazást Rishikeshig.:) Folyt. köv.