Boldog Karácsonyt

Get this widget | Track details | eSnips Social DNA

Karácsonyológia

"Új tudományág van születőben, a christmasology - vagyis karácsonyológia. Kezdetben nem igen vették komolyan az e tárgyban itt-ott megjelenő tudományos publikációkat, mondván, van éppen elég baja az emberiségnek, hogy ne a karácsonnyal kapcsolatos pszichológiai, idegélettani, immunológiai jelenségekkel foglalkozzanak. Számos vizsgálat hamis megnyugvásba ringatta a szakembereket, kimutatva, hogy a suicid ráta kifejezett csökkenést mutat karácsonykor.
Dr. Best neves agykutató szakirodalmi összefoglalójában azonban rámutatott arra, hogy a jelenségkör százmilliókat érintő probléma, mely mellett eltörpül az AIDS, vagy a rák kérdése. Mint írja, ma többen rokkannak meg a karácsony-jelenséggel kapcsolatban, mint a világ össze autóútján egy év alatt. Karácsony táján ugrásszerűen emelkedik a fertőző megbetegedések, infarktusok és bélrendszeri problémák száma. A riasztó statisztikák hatására napjainkban egyre-másra kutatóintézetek alakulnak a karácsony-effektus interdiszciplináris vizsgálatára." Szendi Gábor
Folytatás itt.

Nem lesz több tánc

NEM LESZ TÖBB TÁNC


Meddig tart egy mesés nyár,
meddig szép egy csodás táj?
Amíg rágja a rozsda a fegyvert,
amíg látja az ember az embert-,

de van bennünk egy gonosz báj...
Féled már a hatalmát,
érezted már haragját-,
mikor támad a tűz, te is karmolsz:
talán megmenekülsz, ha harcolsz-,
de így végzed be parancsát...

Várt már ránk ártó láng-,
egy őrült vágy: kard és lánc.
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
vele véget is ér, ami játék-,
ó, nem lesz több tánc...

Várt már ránk, vért kívánt-,
de, ha bosszút állsz, fényt nem látsz.
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
mert a tegnapi seb ma is fáj még-,
ó, így nem lesz több tánc...

Meddig véd a szelíd szó,
meddig maradsz álmodó?
Amíg őrzöd a fényt, amit érzel,
amíg más mosolya neked ékszer-,
'míg él benned a varázsló.

De mindig volt egy sötét vágy-,
szenvedtél, ha föléd szállt.
Hiszen semmibe vette az álmod,
hogy az életed játszva lejátszod-,
és mindig lesz egy sötét vágy...

Mért' kell harc, mért' nem élsz?
Hisz' az álmod más: ott fényt remélsz.
Mért' kell harc, ha a könnyében félsz?
Csak bánat vár rád, ha az örvénybe lépsz.

Nox - Nem lesz tob...

Karácsonyról

"Karácsonyi ajándékötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívesség; mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, és végül magadnak tisztelet."

Oren Arnold

"Miért van az, hogy minél drágább egy játék, annál valószínűbb, hogy a gyerek a dobozával akar inkább játszani?"

Gene Perret

Libabőr 15.

Aktuális kedvencem már két részes:). Egy könnyed, humoros, mégis szilárd elvekre épülő, mély mondanivalóval fűszerezett történet, melyet hihetetlenül tehetséges fiatalok játszanak el. Ez a High School Musical(itthon:Szerelmes Hangjegyek). És az egyik kedvenc számom:

Kezdődik az ünnepi hangulat:)

Zelk Zoltán: Télapó és a hóember

Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti néktek most
színigazat mondok.

Így kezdte a hold, a torony,
a csóka is így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog ő
egész télen állni,
ő lesz az első hóember,
ki megtanul járni.

Ennyit gondolt a hóember
egy szóval se többet,
s indulna már, mikor hallja,
jóestét köszönnek,
ő is köszön, ő is mondja:
"Jó estét kívánok!"
s látja, hogy egy piros csizmás
öreg ember áll ott.

Jó, hogy jöttél, öregember,
épp ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek,
induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad,
Lehet, hogy a világot már
kétszer is bejártad."

"Körül bizony kétszer, százszor
és még százezerszer-
feleli nagy nevetve a
piros ruhás ember-,
de nem gyalog, úgy nem győzném,
hanem szánon járok-
úgy nézzél rám, te hóember,
a Télapót látod!"

Így történt, hogy akkor este-
-látta aki látta-
együtt szállt fel a hóember
s Télapó a szánra,
együtt vittek ajándékot
házról házra járva,
míg csak üres nem lett végül
a Télapó zsákja.

Ahány házba csak bementek,
ahányból kijöttek,
lett a répaorrú vándor
egyre-egyre könnyebb,
várták őket minden házban
kályhával, meleggel,
így olvadt el reggelre az
útra kelt hóember!