"A dohányzás számokban
Magyarországon mintegy 3 millió dohányos él. A dohányzás következtében évről-évre mintegy 25-30 ezer ember veszíti életét Magyarországon, közülük 2300 haláleset a passzív dohányzás, azaz mások cigarettafüstjének számlájára írható. A cigarettázás családok százezreit dönti, vagy tartja nyomorúságban, hiszen egy átlagos dohányos évente mintegy 200.000 Ft-ot költ cigarettára, amely a legtöbb háztartás költségvetéséből nagyon hiányzik.
Hogyan készült a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program 3000 fős felmérése?
A Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program keretében 2006. december 12-én több mint 3000 gödöllői diák egy időben töltötte ki azt a kérdőívet a város valamennyi általános és középiskolájában. A kérdések elsősorban a diákok dohányzáshoz való viszonyára, valamint a káros szenvedélyeik és életmódjuk felmérésére irányultak. A kérdőívet a legalább ötödikes, azaz a 10 éves vagy idősebb diákok töltötték ki.
Miért gyújtanak rá, és miért nem a diákok a cigarettára?
Egy másik felmérés szerint a gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjai – a fejlett világ fiataljaihoz hasonlóan – elsősorban a környezetük, barátaik hatására gyújtanak rá az első cigarettára, többségük viszont nem tudja megmondani, miért is szokott rá arra. A dohányzástól leginkább visszatartó erő a cigaretta bűze, az egészséget károsító hatása, valamint az, hogy a dohányzás rendkívül költséges tevékenység.
Milyen életkorban próbálják ki a cigarettát a diákok?
A felmérésből kiderült, hogy 18 éves koráig 5 diákból 4 kipróbálja a cigarettát. A múlté már, hogy a dohányzás a férfiak kiváltsága. Elmondható, hogy gyakorlatilag minden életkorban ugyanolyan arányban dohányoznak a lányok is, mint a fiúk. Tüdőgyógyászként már látjuk ennek a következményeit, hiszen egyre több nő jelentkezik a dohányzás szövődményeként kialakult súlyos, gyakran gyógyíthatatlan betegséggel (COPD, tüdőrák).
Már 10 éves korban vagy akár még korábban elszívja az első cigarettáját némelyik gyermek. A cigarettát kipróbálók aránya életévente átlagosan 10%-kal nő, mire a 18 évesek eljutnak a 80%-os kipróbálási szintjükre.
A 13 éves általános iskolásoknak már a 36%-a kipróbálta a cigarettázást, a 14 éveseknek pedig több mint a fele túl van az első füstölésen.
Milyen életkorban jelenik meg a niktonfüggőség?
A középiskolások harmada, a 16-18 éves korosztályból pedig a válaszolók közel fele tekinthető aktív dohányosnak. Minden negyedik 18 évesek függő dohányosként távozik a középiskolából. Megdöbbentő, hogy a 14 évesek között szinte minden iskolában tanul néhány függő dohányos diák is.
A dohányzás az első lépcső a kábítószerek felé
A kábítószer-fogyasztás szempontjából a dohányzás kiemelt kockázatot jelent a fiatalok számára. A gödöllői diákok válaszaiból az derül ki, hogy az addig sohasem dohányzott középiskolásoknak mindössze 1,5%-a próbált már ki valamilyen drogot, ezzel szemben a függő dohányosoknak több mint a fele. A függő dohányosok több mint 35-ször nagyobb eséllyel nyúlnak valamilyen kábítószerhez a nem dohányosokhoz képest. A különbség akkor is óriási, ha a még nem függő, de az elmúlt 30 napban dohányzó fiatalok kábítószer-kipróbálási szokásait elemezzük. Az ún. alkalmi dohányosok közel 30%-a próbálta már ki valamelyik drogot, 4-szer annyian, mint a 30 napja egyetlen szál cigarettát sem elszívó egykori dohányosok közül.
A dohányzás megelőzése a leghatékonyabb fegyver drogok ellen
A gödöllői felmérés adataiból egyértelműen kiderül, hogy a dohányzás a kábítószer-fogyasztás melegágya. Amennyiben gyermekeinknél el tudjuk érni, hogy ki se próbálják a cigarettát, jó esélyeink vannak arra is, hogy nem nyúlnak később a kábítószerekhez sem.
A nemdohányzó életforma követendő példaként való megjelenése, a nemdohányzó iskolák, munkahelyek, szórakozóhelyek általánossá válása az első lépések lehetnek a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában is.
Mikor kell a legintenzívebben foglalkozni a megelőzéssel?
Adataink alátámasztják, hogy legkésőbb 10-11 éves korukra a gyerekekben meg kell erősíteni azt a hitet, hogy nemdohányosként szeretnék élni az életüket. A dohányzásról nyíltan lehet a gyerekekkel beszélni.
A Török Ignác Gimnáziumban tartott osztályfőnöki órán éppen az 5. osztályos tanulók voltak a legérdeklődőbbek. Az ötödikesek vettek részt a legtöbben és a legeredményesebben a Füstmentes Életért című internetes vetélkedősorozaton is. A diákok körében végzett dohányzás megelőzési képzésnek tehát 10-11 éves korban kell elérnie a csúcspontját.
Hogyan épül fel egy iskolai központú dohányzásmegelőzési program?
A dohányzás megelőzési programoknak nem a dohányosok ellen, hanem a nemdohányzás mellett kell érvelniük.
A dohányzásról és a nemdohányzásról nem elegendő egy-egy órán beszélgetni a fiatalokkal. Célszerű beépíteni a különböző tantárgyak anyagába a dohányzással foglakozó részeket, a szülőket pedig be kell vonni a prevenciós programokba, hiszen az ő gyermekeik egészségéről, életéről van szó. Még a függő dohányos szülők túlnyomó többsége is azt szeretné, ha a gyermeke nem dohányozna!
A fiatalokat, és különösen a dohányzó fiatalokat elrettentéssel, a dohányzás késő egészségkárosító következményeivel nem tudjuk meggyőzni arról, hogy ne cigarettázzanak. A mindennapi életüket befolyásoló előnyökre és hátrányokra kell felhívni a figyelmüket, hogy ők maguk akarjanak dohányfüstmentes világban élni.
Minden iskolában meg kell alkotni a nemdohányzást támogató iskolai szabályzatot. A modern Európához való tartozás egyik jele, ha az iskola teljesen füstmentes, azaz tilos a dohányzás az iskola határain belül."
Forrás
