"...az "elfogadás" nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta." Popper Péter
2008. január 7., hétfő
Énközpontúság
"Gyakran megesik, hogy azok az emberek, akik érdeklődnek a saját természetük iránt, és tudni akarják, kik ők, énközpontúvá válnak; ez teljesen természetes.
Ha túlságosan énközpontúvá válsz, éppen az énközpontúságod válik az utolsó akadállyá; el kell dobnod. Semmit sem kell változtatnod rajta; inkább valamit még hozzá kell tenned, és az hozza el az egyensúlyt.
A Buddha mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a meditáció és a részvét együtt járjon. Mindig azt mondta, hogy amikor meditálsz, és eksztázist érzel, azonnal záporozd az eksztázisodat a létezés egészére. Azonnal mondd: "Legyen az eksztázisom a létezés egészéé." Ne gyűjtögesd, mert különben egy kifinomult ego lesz belőle. Oszd meg másokkal, azonnal add tovább, hogy megint üres légy. Mindig ürítsd ki magadat, sose gyűjtögess. Máskülönben éppúgy, ahogy a pénzt gyűjtögeted, eksztázisokat gyűjtesz, csúcsélményeket, és az ego nagyon megerősödik.
És ez a második típusú ego még veszélyesebb, mert nagyon kifinomult - mert nagyon jámbor ego, tiszta méreg."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése