2008. január 8., kedd

Előttem állsz

Mindig eljöttél, a kérdőjelek és az izzó vágyakozás, a bánat, félelem és boldogság óráiban. Enyhülést, választ, gyönyört adtál és adsz. Szavaid, elveid megbabonáznak. Volt idő, mikor nem értettelek, kétkedés gyötört, talán elragadt a gyűlölet vihara. Aztán megláttam igaz valódat. Hozzád kellett nőnöm. Újra Rád találtam, új szemekkel tekintve Feléd. Példa vagy, tartás, erkölcs, tudás, kiteljesedés, alázat, igényesség és kifinomultság. Kisérő, tanitó és társ: mindig "itt vagy velem, még, ha nem is látlak".

Nincsenek megjegyzések: