Még a legsiralmasabb, legelborzasztóbb és legrémisztőbb helyen is meglelhetjük a csodát. A mindennapok fülsüketítő zaja, az elképesztő durvaság és kegyetlenség, a kiszolgáltatottság és megalázottság sártengerében is megtalálhatjuk az élet reménycsillagát. Egy ilyen helyen is ránk mosolyoghatnak azok a fénylő lelkek, akik színessé teszik a szürkeséget, érthetővé az értelmetlen, szerethetővé az utálatost. Mindenhol megtalálhatjuk életünk útján a minket elkísérő rokonszíveket, kikben azonosan lüktet az életadó gondolat, a lelkesítő lendület, a pezsgő tenniakarás. Mindenhol várnak minket, és mindenhol várhatjuk felbukkanásukat, csak értő és kitartó figyelemmel kell kutatnunk őket. Így az élet minden színterén gazdagabbá válhatunk általuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése