Zen

Az Öt szabály (pancsa síla)

1. Az élet megóvása (ahimszá)

Az élet tiszteletben tartása. Az élet legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. Az élet, a lét tisztelete, védelme, megóvása, gondozása, fenntartása, adása és teremtése.

2. A közösség védelme (asztéja)

A közösség tiszteletben tartása. A közösség legmagasabb, legszentebb értelemben vett tiszteletben tartása. A másik ember, a társas lét, a közösség dolgainak, tulajdonságainak, véleményének, viszonylatainak, tulajdonságainak, szabadságának tiszteletben tartása. Nem szabad elvenni erőszakkal, erővel, a másik ember önkéntessége, szándéka nélkül.

3. A megismerésre való törekvés (brahmácsárja)

A megismerés tiszteletben tartása. A megismerés legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. A megismerés, a törekvés, a tanulás fontossága, az embernek a világhoz való viszonya, a lehetőségek kutatása, az elkötelezettség fontossága, az önépítkezés, az önátalakításra való irányultság.

4. Az igazságban való lét (szatja)

A magam tiszteletben tartása. A magam legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. Az egyéni életet az igazságnak rendelni alá. Az igazságnak megfelelően élni és cselekedni. Életvitelemben, tetteimben és kifejeződéseimben érvényesüljön.

5. A tudat tisztán tartása (szúrámatta)

A tudat tiszteletben tartása. A tudat legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. A tudatosság, a tiszta tudat megtartása és fenntartása. A józan ítélőképesség, az elfogulatlan megismerő képesség, a befolyásoltság nélküli gondolkodás és értelmi képességek megtartása, védelme, megóvása, gondozása, fenntartása, adása és teremtése. Olyan belső életet élni, ahol érvényesül.